2009. február 15., vasárnap

A zsírégetés alapelvei

Napjaink rohanó embere a karrier és a család mellett egyre kevesebb időt kénytelen szánni saját egészségének megőrzésére, még kevesebbet annak fejlesztésére. Az ülő életmód, és az ezzel járó "mozgásszegénység" gyakran társul nem megfelelő táplálkozással, ami jelenthet rendszertelenséget, aránytalanságot, illetve étkezésenként túlzottan nagy mennyiségű fogyasztást. E két fő faktor eredményezi a sokunk számára bosszantó elhízás jelenségét.

Mára a túlsúly problémája egy igen széles spektrumú iparággá nőtte ki magát. Sorra jelennek meg újabb és újabb "csodaszerek", speciális élelmiszerek, vagy épp 21. századi technológiával felruházott meggyőző külsejű és elnevezésű gépek, melyek hatékonysága enyhén szólva is megkérdőjelezhető. De ide sorolhatjuk az egyre nagyobb számú edzőtermek, fitness-wellness centrumok szolgáltatásait is. Utóbbiak egyértelműen felül emelkednek a televízióban bemutatott legtöbb csodakészítményen, és ceruzaelemes készüléken. A probléma csak az, hogy sokak számára nem elérhető a termek alkalmankénti akár több ezer forintos díjszabása.
Természetesen nem alapfeltétele a fogyásnak a zsírégető tabletta, vagy személyi edző jelenléte. Amennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy szervezetünk milyen hatásokra milyen módon reagál, könnyedén megválaszthatjuk azt a módszert, mely számunkra a legmegfelelőbb, és hatékonyan elérhetjük célunkat segítségével. Elsőként lássuk röviden, miért kezd "égni" a zsír testmozgás hatására.

Szervezetünk minden egyes tevékenységéhez energiára van szükségünk. Az energia ez esetben többféle forrásból eredhet. Az igen rövid ideig tartó energiaszolgáltatási rendszer alapja az ATP (adenozintrifoszfát) összetett molekula, melynek kötései felbomlanak, és energia keletkezik. Életünk gyakorlatilag az ATP lebontásról, majd újbóli felépítéséről szól. (Radák, 2007) Időben ezt követi a kreatin foszfát, mely 2-10 másodpercig képes energiát szolgáltatni. Körülbelül 30 percig az energia nagy többsége szénhidrátból származik, melyet az izomban és májban tárolt glikogén szolgáltat. Ezt követi a zsír mobilizálása, vagyis azt kell mondanunk, hogy fél órán belül nem történik döntő mértékű zsírégetés. Vagyis szervezetünk majdnem csak a legkésőbb nyúl hozzá a zsírraktárainkhoz. (Kóros esetekben képes a testünk fehérjéből is energiát nyerni.) Ez eredményezi a zsírtól való megszabadulás nehézségét.

A viszonylag hosszan tartó tevékenység azt feltételezi, hogy nem tartoznak bele a nagy intenzitású, igen fárasztó mozgásformák. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy minél alacsonyabb az intenzitás, annál hatékonyabb a zsírégetés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egységnyi időre jutó intenzív gyaloglás során hatékonyabb a zsírégetés, mint ugyanennyi ideig végzett futás során(!). Tökéletes zsírégetés ugyanis nem létezik. (Legalábbis nem ismerünk ilyen módszert) "A zsír mindig a szénhidrát tüzében ég el..." (Frenkl) Vagyis az előbb említett két tevékenység során a zsír mellett a szénhidrát továbbra is szolgáltat energiát, különbség csupán a két tényező arányaiban van. Intenzív séta alatt jobb arányban ég a zsír, mint ugyanazon időtartamban végzett futás során. Alapvető feltétel tehát a hosszú időn át (min. 1-1,5 óra) végzett, alacsony intenzitású tevékenység. Amennyiben beiktatunk heti néhány alkalommal 1-2 órás gyaloglást, az étkezés drasztikus változásai nélkül is szemmel látható eredményeket érhetünk el felesleges zsírraktáraink csökkentésében. Természetesen nem csupán a gyaloglás jelenti a megfelelő módszert, általánosítva kijelenthetjük, hogy minden olyan sport, és mozgásforma megfelelő, mely viszonylag kis intenzitás mellett nagy terjedelemben végezhető. (Pl. 1-1,5 órás futball, vagy úszás)

Az hogy milyen sportot választunk, egyéni ízlésünk befolyásolja, de bármit is sportolunk ne feledjük azt a néhány kulcsmozzanatot, melyek a hatékonyság feltételei:

- rendszeresség (Heti min. 3 alkalom)
- kis intenzitás (rövidtávon nem fárasztó)
- nagy terjedelem (hosszú ideig végzett)

Ha ezeket betartjuk, hosszútávon garantált sikert érhetünk el a különböző területeken éktelenkedő zsírpárnáink megsemmisítésében. Amennyiben elég motivációt érzünk magunkban, a megfelelő táplálkozás felgyorsíthatja a folyamatot, de javaslom, kezdésként iktassuk be a mozgást, majd mikor megszokottá válik, módosíthatunk étrendünkön.

2009. február 13., péntek

Testépítés időseknek és még idősebbeknek

A "testépítés" szót hallván legtöbbünknek a sokszor természetellenes külsővel rendelkező, barnítóba áztatott, színpadon pózoló izompacsirták jutnak eszünkbe. Nem csoda, ha a mindennapi ember viszolyog, ha szóba kerül a body building, vagy konyhanyelven a "gyúrás".

Ennek legfőbb oka, hogy a testépítők külső jegyeik alapján deviánsnak (átlagtól eltérőnek) tekinthetőek a különböző társadalmak normarendszerében. A sportok világa, és ezen belül a testépítés megadja a lehetőséget a mozogni, és egészségesen élni (!) vágyó közönség számára, hogy a neki megfelelő szinten űzhesse az adott tevékenységet. Ez jelentheti az élsport szintjét éppúgy mint az egészségközpontú, vagy a kikapcsolódást, lazítást szolgáló (rekreatív) tevékenységet egyaránt. Sőt, mindezen felül a testmozgásnak igen nagy szerep jut az egyes betegségek kezelésében, vagyis a rehabilitációban. (A rendszeres testmozgás bizonyítottan jótékony hatású az allergia, cukorbetegség, vagy egyes mozgásszervi panaszok enyhítésében.) Látható tehát, hogy a sport gyakorlatilag minden igényt képes kielégíteni, mindössze egy megfelelő segítő kell hozzá, aki a megfelelő mederbe tereli az egyént, a saját maga által megfogalmazott céljai alapján.
Az előbbi gondolatmenetet tehát a sportok rendkívüli széles palettáján belül nyugodt szívvel kiterjeszthetjük a body building világára is. Mit jelent ez? A testépítés nem kizárólag a rekord méretű, arányaiban tökéletes izomzat kifejlesztésére szolgál, hanem mindemellett tökéletes módja egészségünk hosszú távú megőrzésének. Mindenféle közhiedelemmel ellentétben különösen igaz ez az idősebb korosztályokra vonatkoztatva. Ennek elsődleges oka az élettan tudományában keresendő. Sajnálatos tény, hogy az ember 30'as évei alatt szervezetének leépítő folyamatai túlsúlyba kerülnek a felépítő folyamataival szemben. (Katus) A legszemléletesebb példa a témában épp a testépítés alappillére, az izom. Az átlagember ugyanis 65-80 éves korára izomtömegének felét (!) elveszíti. (Dr. Ernst Jokl) Ez annak tudható be, hogy természetes körülmények között is a nem használt izom képes a sorvadásra. (A folyamatot jól szemlélteti valamely végtag hosszabb ideig gipszben történő rögzítése. A gipsz levétele után látványosan vékonyabb az sérült végtag az egészségesnél. Ez az ún. inmobilizációs atrófia.) Nem szükséges azonban beletörődni, hogy izomtömegünk a 60'as éveinkre felére fog csökkenni, hiszen évtizedek óta létezik egy módszer, mely megállítja, sőt visszájára fordítja ezt a folyamatot. Ez pedig nem más, mint a testépítés. A teljesség igénye nélkül lássuk tehát, hogy idős korban miért ajánlatos "kondizni", súlyzós edzést végezni:
  1. Az izom atrófia (izom elsorvadása) megállítható, sőt megfordítható.
  2. A testépítő edzés megfelelő módszere stabilizálja, illetve csökkenti a vérnyomást
  3. Javítja a bőr vérellátását, így bőrünket rugalmassá, fiatalossá teszi
  4. A súlyzós edzés stabilizálja az ízületeket, erősíti az ízületek alkotásában részt vevő ínakat, szalagokat.
  5. Stresszoldó hatása csökkeni a szív-, és érrendszeri panaszok kialakulását.
  6. A testépítés által megszerzett fittség kihat a minennapi életbeni teljesítményünkre (munka, család... stb.)
  7. A megszerzett kondíció testi folyamataink mellett pozitívan hat a lelki folyamatainkra is. (Kiegyensúlyozott mentálhigiéne, azaz ép testben ép lélek!)
A felsorolt néhány pozitív hatás jól szemlélteti azokat a tényeket, melyek tudományosan bizonyítottak az öregedés, és a fizikai állapot romlásának megakadályozásában. A témában olyan szaktekintélyek foglalnak állást, mint pl. a mindenki által jól ismert Arnold Schwarzenegger, aki -bár jobbára filmsztárként, és Kalifornia állam kormányzójaként ismerjük- tudományos igénnyel foglalkozik a testépítés hatásaival, módszereivel, Magyarországon pedig a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának kutatói, tanárai, Dubecz József mestertanár, vagy Dr. Radák Zsolt professzor úr.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a testépítés nem csak a fiatalok, de az idősek számára is ajánlott testmozgás, mely megfelelő szakember irányítása alatt egészségünk, és fiatalságunk záloga lehet.